2011. november 27., vasárnap

HG@77

"csak azt tudnám, hogyan lehet megélni kétezerből.....ejjj, de rossz vagy. hogyan lehet megélni 2000-ben?!"

"kapcsol az ötödik sebesség.. az meg melyik, mi? a rükverc!"

"énekeljünk el egy ózdi fohászt"

2011. november 23., szerda

Szandokán szerdai szamizdatja


Azért én nagyot néznék ám a szentkorona-lobogtatók (értsd: csak azért Szentkorona-tan, mert mondják) helyében, amikor visszahelyezik jogaiba a Szent Koronát, aztán csengetne Izrael, hogy okés, csak, mint Mózes könyvében is áll, zsidó felett király csak zsidó lehet és mivel a Magyar Szent Korona címei közt ott szerepel a "Jeruzsálem királyának koronája" kitétel is, ezért, hát, ugye zsidónak kell lennie Magyarország királyának is.

Észrevétel#1:

A cionista zsidó Kun Bélától ezért nem vette meg az ortodox zsidó zálogházas törtaranyáron a Koronát.

Észrevétel#2:

A gonosz, elnyomó imperialista Egyesült Államok sem véletlenül adta vissza a hetvenes években.

Észrevétel#3:

Horthy Miklós sem véletlenül maradt "csak" kormányzó (lásd még az akkor időszerű kérdést a zsidóságnak visszaadandó, akkoriban még angol gyarmatként létező Palesztínában található Júdea tartományról).

Észrevétel #4:

Mondjuk az járható út lehetne, hogy valaki felvenné a Koronát és letenné a Jeruzsálem királya címet, csakhogy ahhoz (lásd bejegyzés) egy zsidót kellene királynak maga fölé választania a magyaroknak.

2011. november 9., szerda

Nyo'cvanhat nagy tele

Mert tudniillik, olyan csuda nagy hó esett akkoriban, hogy bizony méteres. Aztán meg, öreg néne, a dolgos derék, elzárva maradt mindennapi betevőjétől, ezértaztán sürgősen megindultak hát a kenyérrel betárazott tankok, amelyek képesek voltak egyáltalán haladni a havon, mert bizony, ott még az Ikarus busz kereke is kipörgött, nem segített azonmár sem a sóder, sem a deszka, de még a hólánc sem. Ígyhát, volt hova még a tank is gyalog járt, mert másképpen fel nem jutott volna, ment is iziben helyette a  helikopter a mennyből az áldással. Az is volt.

Vagy ez  nyo'cvanhétben volt?

2011. november 7., hétfő

____

rága feleim, mint szümtükkel láthatjatok tük is, közeleg az világnak vége. Minden ördögi delej által hajtott megsemmisül, s maradnak a könyvek. De a könyv, marad!

Persze latinul, oda meg pont passzol egy ilyen kép. Egy Akármilyen Kódex. Ezer év múlva, kézzel másoltattan. Gyertyaláng mellett szomjúhozva inni a tudást. Persze csak keveseknek, mert a többiek meg kint vannak a réteken. 

Avagy a jelenből eredő jövő: a múlt.


Koppányházy György felnégyelése.

Álomalapító Első Szent Ferenc Király, ki pogányságban születendetten a Fletó nevet kapta, de felvevé az igaz hitet és megmenté az hont a' eretnekek rengeteg emberrel felteltekezett seregje'vel kapcsolatban, ilyenformán.

Most gondold el, sötétújközépkor, még a műanyag is elvásik, meg még a biztonsági ráhagyás és jöhet az új felvilágosodás, valakit megint kupán csap az alma, valaki megint csak összerak egy gőzmozdonyt a kerékpárgyárból hazamentett alkatrészekből, valakinek megint 1 lesz a telefonszáma, aztán már itt is vagyunk újra. 

Újújkori blogrészlet.


2011. november 4., péntek

Nevekben rejtetten leledzve

Mondok egy példát:
 Sorban Ájuló barátom, aki, akkor még a barátom volt, jókat somolygott azon, hogy ez hülyeség, nem ájulékony. Nevében benne rejlett a Jóban Árulós is, melyet negatív csengése miatt nem említettem meg.

És láss csodát!
Amíg hetekig az utcákon éltem, enni csak az volt, amit az Úr adott akár visszaváltandó üres üvegek formájában, akár karitatív szervezetek által osztott élelmiszercsomag képében, addig Sorban Ájuló barátomnak, aki, akkor még a barátom volt (kinek egyébiránt kölcsönt is adtam még, mikor jobban ment, hogy majd megadod, amikor neked megy jobban), valahogy nem jutott eszébe még csak azt sem megkérdeznie, hogy nem vagyok-e éhes. Mivel jövedelme volt és vadonatúj márkás edzőcipőt vásárolni tudott és mert egy fillért nem adott vissza magától (én ugye úr vagyok, nem kérek, pláne nem sajátot és vissza, elvárom, már csak kölcsönös-egymást-nemszopatási-alapon (hívhatjuk akár keresztény erkölcsiségnek) is) így hát valóra váltotta a nevében rejtettet.
Sorban Ájuló elárult akkor, amikor neki jól ment, nekem meg rosszul.

Jóban Árulós.
 Nem barátom.
 Idegen.
Eztán feleslegesen zörget ajtómon.